ÉNHITEM A SZERELMÉBEN S MÉGIS ELHAGYOTT

EZT A HONLAPOT EGY SZÉP LÁNY NAK AZ EMLÉKÉRE HOZATM LÉTRE AKIT SZERETEM ÉS MÉGIS 9 HONAP UTÁN ELHAGYOT ANYIT SEM MONDOT HOGY MIÉRT HIGYÉTEK EL HOGY A SZERELEM NEM MULIK EL SOHA DE SOHA

Tudod mi a bánat?
Várni valakit ki nem jön el többé.
Eljönni onnan, hol boldog voltál,
S otthagyni szívedet örökké!

Szeretni valakit, ki nem szeret téged,
Könnyeket tagadni, mik szemedben égnek.
Kergetni egy álmot,soha el nem érni,
Csalódott szívvel mindig csak remélni!

Megalázva írni egy könyörgő levelet,
Szívdobogva várni, s nem jön rá felelet.
Szavakat idézni, mik lelkedre hulltak,
Rózsákat őrizni, mik elfakultak.

Hideg búcsúzásnál egy csókot koldulni,
Mással látni meg őt és utána fordulni.
Kacagni hamis lemondással,
Hazamenni,sírni könnyes zokogással.

Otthon átkönnyezni hosszú éjszakákat,
S imádkozni,
Hogy sose tudja meg
Mi is az a bánat.

A szív gyorsan elárulja önmagát,
De mást lát a két szemem,
Messze túl a könnyeken,
Hogy még mindig te vagy a mindenem.

Ha az kérdezné tőlem most valaki,
Mondjam meg mit jelentesz nekem?
Tán büszkeségből azt felelném,
Semmit, csak múló szerelem.

Elmegyünk majd egymás mellett,
S a két szemed rám nevet.
Kacagva köszöntelek én is,
De hangom kissé megremeg.

Mosolygok az utcasarokig.
Aztán, hogy elfordulok,
Fáradt szememhez nyúlok,
S egy könnycseppet elmorzsolok.

A válás mindig nehéz,
De rosszul itélsz,
Nem bántam meg
Bárhogy is volt, nem bántam meg.

Szívemben mindig lesz egy hely emlékednek.
Elfelejtem azt, hogy rossz vége lett
És csak az maradsz,
Ki engem boldoggá tett.

Elmentél tőlem kedves,
S én hagytam, hogy menj csak el.
Hiába lett volna minden,
Ki menni akar, engedni kell.

Mosolygott hozzá az arcom,
De mögé, már senki sem néz.
Játszani a közönyös embert,
Most látom csak míly nehéz.

Ha azt kérdezné most tőlem valaki
Mondjam meg, mit jelentesz nekem?!
Egy pillanatra zavarba jönnék,
S nem tudnék szólni hirtelen!

S nagysokára mondanám halkan
Semmiség, csupán az életem.
S nem venné észre rajtam senki sem,
Hogy könnyes lett a szemem!
---------------------------------------------------------------------------------------------------

Derengő éjszakán, messze jár az álom.
Akárhol keresem, sehol se találom.
Helyette csak zűr van, s tucatnyi gondolat.
Vajon mikor hallhatom újra a hangodat?!
Oh,bárcsak hallanám, de a szíved hangját.
Hisz azon nem hangzana el hazug szó.
Csak ami igaz, s szavakkal nem elmondható.
Nem bújna a hazugság mögé, hisz az érzéseid éltetnek mindörökké.
A szeretet és bánat, csalódás és remény,
Ez mely mindig ott él a szív rejtekhelyén.
Az enyém bánkódott, de most remél,
S talán a tiedhez is elér ez a "levél".
Nem kérek már mást, csak hogy ne okozz újabb csalódást.
Hisz a szívem megrepedt, összevarni nyomtalanul nem lehet.
De ha új csalódás érne, felszakadna a varrás,
S nem élne tovább a kimondott szónál.
Megszakadna rögtön s darabokra esne,
Szilánkjait szétszorva messzi a végtelenbe....

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Csak egy könnycsepp,
Melyet érted ejtek
Csak egy élet,
Melyet érted élek.


Én szeretlek
Te nem szeretsz
Én rólad álmodok
Te másról álmodsz.


Sajnos ilyen az élet
Én téged akarlak
Te mást akarsz
Valaki engem akar.


Nem akarok mást,
Hisz érted élek.
Nem tudom elfogadni,
Hogy vége.


Vége a versnek,
Vége a szerelemnek,
Vége a barátságnak
Vége az életemnek.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------




Weblap látogatottság számláló:

Mai: 2
Tegnapi: 1
Heti: 4
Havi: 3
Össz.: 12 998

Látogatottság növelés
Oldal: VERSEK
ÉNHITEM A SZERELMÉBEN S MÉGIS ELHAGYOTT - © 2008 - 2024 - szerelemmulik.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »